Módosítások

</div>

</div>

A Wikimédia Magyarország Egyesület (továbbiakban Egyesület) közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése, illetőleg a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 61. és következő §-ai alapján, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseire is figyelemmel a mai napon az Egyesület alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el:

A Wikimédia Magyarország Egyesület (továbbiakban Egyesület) közgyűlése az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetőleg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és következő §-ai alapján a mai napon az Egyesület az alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el:

=== I. Általános rendelkezések ===

=== I. Általános rendelkezések ===

Az Egyesület tevékenységét a ''Wikimedia Magyarország'' és a ''Wikimédia Magyarország'' néven is folytatja.

Az Egyesület tevékenységét a ''Wikimedia Magyarország'' és a ''Wikimédia Magyarország'' néven is folytatja.

(2) Az Egyesület székhelye: ''1111 Budapest, Egry József utca 1. „E” épület 7. emelet 705.''

(2) Az Egyesület székhelye: ''1111 Budapest, Egry József utca 1. „E” épület 7. emelet 705.''

==== 2. § Az Egyesület célja ====

==== 2. § Az Egyesület célja ====

(1) Az Egyesület célja az emberi tudás összegyűjtésének, rendszerezésének és terjesztésének támogatása, valamint az ahhoz való lehető legszélesebb körű hozzáférés lehetőségének biztosítása.

(1) Az Egyesület célja az emberi tudás összegyűjtésének, rendszerezésének és terjesztésének támogatása, valamint az ahhoz való lehető legszélesebb körű hozzáférés lehetőségének biztosítása a tudományos kutatás szabadságának biztosítása érdekében. A tudományos kutatás szabadságának biztosítása az Alaptörvény X. cikk (1) bekezdése értelmében állami feladat.

 

(2) Az Egyesület a tudás terjesztését a szabad tartalom révén igyekszik elérni, célja az ilyen tartalmak létrehozásának és terjesztésének, valamint az ezt segítő jogi, gazdasági és műszaki környezet kialakításának népszerűsítése és támogatása útján a kulturális örökség védelme. (Szabad tartalom alatt a [http://freedomdefined.org/Definition/Hu Definition of Free Cultural Works 1.0]-ás változatával összhangban azokat a műveket értjük, amelyeknek a használata, tanulmányozása, terjesztése és módosítása bárki számára megengedett.) A kulturális örökség védelme az Alaptörvény P) cikkének (1) bekezdése értelmében az állam feladata.

(2) Az Egyesület a tudás terjesztését a szabad tartalom révén igyekszik elérni, célja az ilyen tartalmak létrehozásának és terjesztésének, valamint az ezt segítő jogi, gazdasági és műszaki környezet kialakításának népszerűsítése és támogatása. (Szabad tartalom alatt a [http://freedomdefined.org/Definition/Hu Definition of Free Cultural Works 1.0]-ás változatával összhangban azokat a műveket értjük, amelyeknek a használata, tanulmányozása, terjesztése és módosítása bárki számára megengedett.)

(3) Az Egyesület a szabad tartalom összegyűjtését és rendszerezését az ilyen tartalmat előállító önszerveződő közösségek, mindenekelőtt a Wikipédia és a Wikimedia Foundation, Inc. (továbbiakban WMF – az Amerikai Egyesült Államokban, Floridában bejegyzett nonprofit szervezet) egyéb projektjei révén igyekszik elérni.

(3) Az Egyesület a szabad tartalom összegyűjtését és rendszerezését az ilyen tartalmat előállító önszerveződő közösségek, mindenekelőtt a Wikipédia és a Wikimedia Foundation, Inc. (továbbiakban WMF – az Amerikai Egyesült Államokban, Floridában bejegyzett nonprofit szervezet) egyéb projektjei révén igyekszik elérni, célja elsősorban ezen közösségek tevékenységének támogatása.

(4) Az Egyesület elsősorban a magyar nyelvű, vagy idegen nyelvű, de magyar vonatkozású szabad tartalmak létrehozását, terjesztését támogatja, de együttműködhet olyan szervezetekkel, amelyek célkitűzései hasonlóak, de más nyelvre irányulnak.

(4) Az Egyesület elsősorban a magyar nyelvű, vagy idegen nyelvű, de magyar vonatkozású szabad tartalmakat támogatja, de együttműködhet olyan szervezetekkel, amelyek célkitűzései hasonlóak, de más nyelvre irányulnak.

(1) Az Egyesület tevékenysége:

:a) Közreműködik szabadon szerkeszthető és szabad tartalmú tudásgyűjtemények létrehozásában, fejlesztésében, az ezeket létrehozó és fejlesztő önkéntes közösségek támogatásában (2§(1)).

:b) Tájékoztatás és kampányok útján támogatja a tudásgyűjtemények szabad licenc alatti terjesztését (2§(1)).

:c) Előadások, konferenciák, táborok, képzések és egyéb programok szervezésével segíti a szabad tartalmú projektek önkéntes közreműködőit, ösztönzi és képzi a közreműködni szándékozókat. (2§(1)).

:d) Oktatással és a tartalom szerkesztésének segítésével támogatja a világörökség, a magyar nemzeti kulturális és tudományos örökség szabad tartalomként történő magyar- és idegen nyelvű bemutatását. (2§(2)).

:g) Az Egyesület céljainak megfelelő együttműködés más szervezetekkel. (2§(1)-(2))

(5) Az Egyesület által végzendő közhasznú tevékenység a Civil tv. 7. § (3) bekezdése alapján:

(2) Az Egyesület, céljai megvalósításával  közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

:a) tudományos tevékenység, kutatás;

:d) kulturális örökség megóvása.

==== 3. § Az Egyesület fenti céljai megvalósítása érdekében végzett tevékenysége ====

Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

:c) A WMF-projektek önkéntes közreműködőinek segítése, a közreműködni szándékozók ösztönzése és képzése.

:::előadások, konferenciák, táborok és egyéb rendezvények szervezése, ezeken való részvétel.

(2) Az Egyesület, céljai megvalósítása és a megvalósítás gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt kizárólag az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használhatja fel.

Az egyesület nem zárja ki, hogy tevékenységében tagjain kívül más is részt vehessen.

(3) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez.

(3) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez.

(4) Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményének mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

(4) Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményének mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

(5) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap.

(5) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem fogad el.

=== II. Az egyesületi tagságra vonatkozó rendelkezések ===

=== II. Az egyesületi tagságra vonatkozó rendelkezések ===

(1) Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes személyek, akik az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Az Egyesületnek csak rendes tagja lehet.

(1) Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes személyek, akik az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Az Egyesületnek csak rendes tagja lehet.

(2) Az Egyesületbe felvételt nyerhet – állampolgárságra való tekintet nélkül – az a természetes személy, aki az alapszabályt a benne foglalt célokkal együtt elfogadja és tagfelvételi kérelmét az elnökség jóváhagyja. A felvételi kérelmet írásban, az Egyesület elnökségéhez kell benyújtani. A jelöltnek a felvételi kérelemben nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy az Egyesület alapszabályát ismeri és elfogadja, és hogy a tagsági kötelezettségek teljesítését vállalja.

(2) Az Egyesületbe felvételt nyerhet – állampolgárságra való tekintet nélkül – az a természetes személy, aki az alapszabályt a benne foglalt célokkal együtt elfogadja, és tagfelvételi kérelmét az elnökség jóváhagyja. A felvételi kérelmet írásban, az Egyesület elnökségéhez kell benyújtani. A jelöltnek a felvételi kérelemben nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy az Egyesület alapszabályát ismeri és elfogadja, és hogy a tagsági kötelezettségek teljesítését vállalja.

(3) A tag felvételére vonatkozó döntés az elnökség hatáskörébe tartozik, az elnökség a jelölt kérelme alapján határozattal dönt. A tagsági jogviszony a kérelem elnökség által történő elfogadásával, az elfogadás időpontjában jön létre.

(3) A tag felvételére vonatkozó döntés az elnökség hatáskörébe tartozik, az elnökség a jelölt kérelme alapján határozattal dönt. A tagsági jogviszony a kérelem elnökség által történő elfogadásával, az elfogadás időpontjában jön létre.

:d) az Egyesület megszűnésével.

:d) az Egyesület megszűnésével.

(7) Kilépési szándékát a tag az elnökség részére írásban tett nyilatkozatával jelentheti be. Ebben az esetben a tagsági jogviszony a bejelentés elnökséghez érkezésének időpontjában szűnik meg.

(7) Kilépési szándékát a tag az elnökség részére tett nyilatkozatával jelentheti be. Ebben az esetben a tagsági jogviszony a bejelentés elnökséghez érkezésének időpontjában szűnik meg.

(8) Az elnökség, tagjai legalább kétharmados szavazattöbbséggel hozott határozatával az Egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki az egyesületi tagságból eredő valamely kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi; így különösen, ha a három hónapnál régebben esedékes tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizeti be; illetőleg, ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy alapszabályával össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. A kizárásra vonatkozó határozat ellen a tag a közgyűléshez fellebbezhet, a fellebbezést az Egyesület postai címére írt levélben, az elnöknek címezve kell bejelenteni. A kizárásról szóló határozat csak azt követően hozható meg, hogy lehetőséget biztosítottak a védekezésre és a mentő vagy enyhítő körülmények ismertetésére. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

(8) Az elnökség, tagjai legalább kétharmados szavazattöbbséggel hozott határozatával az Egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki az egyesületi tagságból eredő valamely kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi; így különösen, ha a három hónapnál régebben esedékes tagdíjat a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést tartalmazó írásbeli felszólításra sem fizeti be; illetőleg, ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy alapszabályával össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. A kizárásra vonatkozó határozat ellen a tag a közgyűléshez fellebbezhet, a fellebbezést az Egyesület postai címére írt levélben, az elnöknek címezve kell bejelenteni. A kizárásról szóló határozat csak azt követően hozható meg, hogy lehetőséget biztosítottak a védekezésre és a mentő vagy enyhítő körülmények ismertetésére. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatást. A kizáró határozatot az érintett tag részére a tagnyilvántartás szerinti címére tértivevényes formában el kell küldeni.

====5. § Tagsági jogok és kötelezettségek====

==== 5. § Tagsági jogok és kötelezettségek ====

(1) Az Egyesület valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. A tagok jogaikat csak személyesen gyakorolhatják.

(1) Az Egyesület valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. A tagok jogaikat csak személyesen gyakorolhatják.

=== III. Az Egyesület szervezete, összeférhetetlenségi szabályok ===

=== III. Az Egyesület szervezete, összeférhetetlenségi szabályok ===

==== 6. § ====

==== 6. § ====

(1) Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. Az Egyesület ügyvivő és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az elnökség látja el. 2011. június 25-től az Egyesületben felügyelőbizottság működik. Az Egyesület vezető tisztségviselői: az elnök, az ügyvezető alelnök, a gazdasági alelnök, a két elnökségi tag, valamint a felügyelőbizottság elnöke és két tagja.

(1) Határozat meghozatalakor az egyesület egyik döntéshozó szervében sem szavazhat az,

:a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

:b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

:c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

:d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

:f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(2) Az Egyesület vezető tisztségviselője az lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és

(2) Az egyesületben vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

:a) magyar állampolgár,

:b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy

:c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(3)A közgyűlés, az elnökség és a felügyelőbizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

(3) Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. Az Egyesület ügyvivő és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az elnökség látja el. 2011. június 25-től az Egyesületben felügyelőbizottság működik. Az Egyesület vezető tisztségviselői: az elnök, az ügyvezető alelnök, a gazdasági alelnök, a két elnökségi tag, valamint a felügyelőbizottság elnöke és két tagja.

:b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

(4) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

(4) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

:a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

:b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

:c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

:d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

==== 7. § A közgyűlés ====

==== 7. § A közgyűlés ====

(1) Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, mely a tagok összessége. A gyűlésen minden tagot egy szavazat illet meg. A közgyűlést legalább évente egy alkalommal össze kell hívni. Az elnökség határozata alapján a közgyűlés máskor is összehívható. A közgyűlést össze kell hívni, ha azt a tagok legalább egyharmada az összehívás okának és céljának megjelölésével írásban kéri, valamint ha a bíróság elrendeli.

(1) Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, mely a tagok összessége. A gyűlésen minden tagot egy szavazat illet meg. A közgyűlést legalább évente egy alkalommal össze kell hívni. Az elnökség határozata alapján a közgyűlés máskor is összehívható. A közgyűlést össze kell hívni, ha azt a tagok legalább egyharmada az összehívás okának és céljának megjelölésével írásban kéri, valamint ha a bíróság elrendeli. A közgyűlés helyszíne az egyesület székhelye szerinti településen meghatározott, arra alkalmas helyiség, lehetőség szerint az egyesület székhelye.

 

 

 

A közgyűlést az a személy nyitja meg, aki a közgyűlést összehívta, majd javaslatot tesz a levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető, a két jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztására (továbbiakban együtt: a közgyűlés tisztségviselői). A közgyűlés tisztségviselőit a közgyűlés a jelenlévő tagok közül választja, a jelenlévők többségének nyílt szavazásával. A közgyűlésen az a tag szavazhat, aki annak megnyitásakor jelen volt.

(2) A közgyűlést az elnök vagy akadályoztatása esetén az ügyvezető alelnök írásban hívja össze. A tagoknak az ülésről a tervezett időpont előtt legalább 15 nappal értesítést kell küldeni, és abban a helyet, az időpontot, a napirendet, továbbá a határozatképtelenség esetén megtartandó új közgyűlés helyét és dátumát is meg kell jelölni. A közgyűlés nyilvános.

A közgyűlésről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető vezeti.  A jegyzőkönyvben rögzíteni kell: a közgyűlés megnyitásának időpontját, a jelenlévő tagok számát, a tényt, hogy a közgyűlés határozatképes, vagy határozatképtelen, a közgyűlés napirendi pontjait, a közgyűlésen hozott valamennyi határozatot, azok megszavazásának módját, és arányát, az elvetett határozatokat, azokról való döntés módját és arányát. A jegyzőkönyvet a két jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásával hitelesíti. A jegyzőkönyv-hitelesítőkön kívül a jegyzőkönyvet aláírja továbbá a levezető elnök és a jegyzőkönyv-vezető is.

(3) A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultaknak 50%-a + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén 30 napon belüli időpontra változatlan napirendi pontokkal új közgyűlést kell kitűzni. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, és erre a tagok figyelmét az értesítésben előre fel kell hívni. A közgyűlésen az elnök, vagy akadályoztatása esetén az ügyvezető alelnök elnököl (levezető elnök).

(3) A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén 30 napon belüli időpontra változatlan napirendi pontokkal új közgyűlést kell kitűzni. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, és erre a tagok figyelmét az értesítésben előre fel kell hívni. A közgyűlésen az elnök, vagy akadályoztatása esetén az ügyvezető alelnök elnököl (levezető elnök).

(4) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

(4) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

:b) az éves költségvetés elfogadása,

:b) az éves költségvetés elfogadása,

:c) az éves beszámoló jóváhagyása,

:c) az éves beszámoló jóváhagyása,

:d) a közhasznúsági jelentés jóváhagyása,

:d) a közhasznúsági melléklet jóváhagyása,

:e) az egyesületi tag kizárása ellen benyújtott fellebbezésének elbírálása,

:e) az egyesületi tag kizárása ellen benyújtott fellebbezésének elbírálása,

:f) az elnök és más vezető tisztségviselők megválasztása,

:f) az elnök és más vezető tisztségviselők megválasztása,

:g) az elnök és más vezető tisztségviselők visszahívása,

:g) az elnök és más vezető tisztségviselők visszahívása,

:h) a Egyesület feloszlásának vagy más társadalmi szervezettel történő egyesülésének kimondása,

:h) a Egyesület feloszlásának, vagy más egyesülettel történő egyesülésének kimondása.

:i) az elnökség ajánlása alapján döntéshozatal más szervezetekbe való belépésről,

:i) az elnökség ajánlása alapján döntéshozatal más szervezetekbe való belépésről,

:j) a tisztségviselők díjazásának és költségtérítésének megállapítása,

:j) a tisztségviselők díjazásának és költségtérítésének megállapítása,

:k) mindaz, amit jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

:k) mindaz, amit jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

(5) A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással hozza, de a vezető tisztségviselők választása titkos szavazással történik. Titkos szavazást rendelhet el a közgyűlés a levezető elnök vagy a jelen lévő tagok egyharmadának kezdeményezésére. Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazáskor a közgyűlés levezető elnökének szava dönt; titkos szavazáskor a közgyűlés határozata alapján a szavazás egy alkalommal megismételhető, ismételt szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.  

(5) Egy tagnak egy szavazata van. A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, kézfeltartás útján  hozza, de a vezető tisztségviselők választása titkos szavazással, szavazólapon történik. Titkos szavazást rendelhet el a közgyűlés a levezető elnök vagy a jelen lévő tagok egyharmadának kezdeményezésére. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Titkos szavazáskor a közgyűlés határozata alapján a szavazás egy alkalommal megismételhető, ismételt szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

(6) A Közgyűlés határozatait a jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve az a), c), d), f), g) és h) pontot. Az a), c), d), g) és h) pont esetén a jelen lévő tagok legalább kétharmadának támogató szavazata szükséges. Tagkizárásra vonatkozó döntéskor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.

(6) A Közgyűlés határozatait a jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve az a), c), d), f), g) és h) pontot. Az c), d), g) pont esetén a jelen lévő tagok legalább kétharmadának támogató szavazata szükséges. Az a) pont esetén a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel, a h) pont esetén pedig a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Tagkizárásra vonatkozó döntéskor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.

(7) Az elnök és más vezető tisztségviselők megválasztásához a jelen lévő tagok 50%-a + 1 támogató szavazata szükséges. Amennyiben egyetlen jelölt sem éri el a szükséges szavazatszámot, újabb fordulót kell tartani, melyben csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt. Ha a szavazás így is sikertelen lesz, a kérdés eldöntésére 30 napon belüli időpontra új közgyűlést kell összehívni. Tisztségviselők választására és visszahívására vonatkozó döntésnél a választott illetve visszahívott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja. A vezető tisztségviselők választása titkos szavazással történik.

(7) Az elnök és más vezető tisztségviselők megválasztásához a jelen lévő tagok több mint 50%-ának támogató szavazata szükséges. Amennyiben egyetlen jelölt sem éri el a szükséges szavazatszámot, újabb fordulót kell tartani, melyben csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt. Ha a szavazás így is sikertelen lesz, a kérdés eldöntésére 30 napon belüli időpontra új közgyűlést kell összehívni. Tisztségviselők választására és visszahívására vonatkozó döntésnél a választott, illetve visszahívott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja. A vezető tisztségviselők választása titkos szavazással történik.

(8) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a közgyűlés által megválasztott két tag aláírásával hitelesít.

(8) Az egyesület határozatait székhelyén azok meghozatalától számított 8 napon belül jegyzőkönyvben rögzített időpontban, a tagok elől nem elzárt, jól látható helyen 1 évre kifüggeszti, valamint 8 napon belül honlapján kihirdeti.

(9) A közgyűlés üléseiről és az elnökség döntéseiről minden esetben jegyzőkönyvet és nyilvántartást kell készíteni, melyből a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot lefűzve, évenként sorszámozva az Egyesület iratai között meg kell őrizni. Folyamatos kezelését az ügyvezető alelnök látja el. A közgyűlés és az elnökség által meghozott határozatokat, valamint az Egyesület beszámolóit az Egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza.

(9) A közgyűlés üléseiről és az elnökség döntéseiről minden esetben jegyzőkönyvet és nyilvántartást kell készíteni, melyből a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot lefűzve, évenként sorszámozva az Egyesület iratai között meg kell őrizni. Folyamatos kezelését az ügyvezető alelnök látja el. A közgyűlés és az elnökség által meghozott határozatokat, valamint az Egyesület beszámolóit az Egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza.

==== 8. § Közhasznú tevékenységre vonatkozó külön rendelkezések ====

==== 8. § Közhasznú tevékenységre vonatkozó külön rendelkezések ====

(1) Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, a közgyűlés döntése alapján történik.

(1) Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni. A közhasznúsági melléklet elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági melléklet elfogadásával egyidejűleg, a közgyűlés döntése alapján történik.

(2) Az Egyesület közhasznú működésével kapcsolatos iratokba – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.  

(2) Az Egyesület közhasznú működésével kapcsolatos iratokba – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.

(3) Az Egyesület éves beszámolóját és közhasznúsági jelentését az Egyesület honlapján 30 napos időtartamra közzéteszi, továbbá ugyanott nyilvánosságra hozza az Egyesület közhasznú szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

(3) Az Egyesület éves beszámolóját és közhasznúsági mellékletét az Egyesület honlapján 30 napos időtartamra közzéteszi, továbbá ugyanott nyilvánosságra hozza az Egyesület közhasznú szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

==== 9. § Az Egyesület elnöksége ====

==== 9. § Az Egyesület elnöksége ====

(4) Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökség üléseinek időpontját az ügyvezető alelnök az Egyesület honlapján közzéteszi. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további egyesületi tagok hívhatók meg.

(4) Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökség üléseinek időpontját az ügyvezető alelnök az Egyesület honlapján közzéteszi. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további egyesületi tagok hívhatók meg.

(5) Az elnökségi ülést az elnök hívja össze. Az időpont, a hely és a tervezett napirend feltüntetését tartalmazó értesítést úgy kell elküldeni, hogy azt az elnökségi tagok a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal megkaphassák. Az elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg. Az ülések nyilvánosak.

(5) Az elnökségi ülést az elnök, vagy akadályoztatása esetén az ügyvezető alelnök hívja össze. Az időpont, a hely és a tervezett napirend feltüntetését tartalmazó értesítést úgy kell elküldeni, hogy azt az elnökségi tagok a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal megkaphassák. Az elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg. Az ülések nyilvánosak.

(6) Rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, ha azt az elnökség bármely két tagja kezdeményezi. Az értesítést a napirendi pontok megjelölésével az elnökségi tagoknak a tervezett időpont előtt legalább három nappal meg kell kapniuk. Az elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.

(6) Rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, ha azt az elnökség bármely két tagja kezdeményezi. Az értesítést a napirendi pontok megjelölésével az elnökségi tagoknak a tervezett időpont előtt legalább három nappal meg kell kapniuk. Az elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.

:c) szükség szerint kidolgozza és elfogadja, illetve betartatja az Egyesület belső szabályzatát;

:c) szükség szerint kidolgozza és elfogadja, illetve betartatja az Egyesület belső szabályzatát;

:d) dönt a tagfelvételi kérdésekben;

:d) dönt a tagfelvételi kérdésekben;

:e) befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén;

:e) befogadja a tag kilépési nyilatkozatát;

:f) első fokon dönt a tagkizárás ügyében, másodfokon az Egyesület közgyűlése jár el;

:f) első fokon dönt a tagkizárás ügyében, másodfokon az Egyesület közgyűlése jár el;

:g) meghatározza az éves tagdíj mértékét, az alakulás évében fizetendő éves tagdíj kivételével;

:g) meghatározza az éves tagdíj mértékét, az alakulás évében fizetendő éves tagdíj kivételével;

:h) irányítja és felügyeli az Egyesület belső és külső kommunikációját;  

:h) irányítja és felügyeli az Egyesület belső és külső kommunikációját;  

:i) elkészíti és a közgyűlés elé terjeszti az Egyesület éves költségvetését, éves beszámolóját és a közhasznúsági jelentést;

:i) elkészíti és a közgyűlés elé terjeszti az Egyesület éves költségvetését, éves beszámolóját és a közhasznúsági mellékletet;

:j) ellátja a közgyűlés által esetenként hatáskörébe utalt feladatokat.

:j) ellátja a közgyűlés által esetenként hatáskörébe utalt feladatokat.

(8) Az Egyesület elnöksége az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg köteles elkészíteni a közhasznúsági jelentést, melynek elfogadása az Egyesület közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Egyesület köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig a saját honlapján nyilvánosságra hozni. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, arról – saját költségére – másolatot készíthet. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

(8) Az Egyesület elnöksége az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg köteles elkészíteni a közhasznúsági mellékletet, melynek elfogadása az Egyesület közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Egyesület köteles a közhasznúsági mellékletét a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig a saját honlapján nyilvánosságra hozni. A közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, arról – saját költségére – másolatot készíthet. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

:a) a számviteli beszámolót;

:a) a számviteli beszámolót;

:b) a költségvetési támogatás felhasználását;

:b) a költségvetési támogatás felhasználását;

(4) A felügyelőbizottság elnökét az Egyesület választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni.

(4) A felügyelőbizottság elnökét az Egyesület választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni.

(5) A felügyelőbizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést a felügyelőbizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hív össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével. A bizottsági ülések nyilvánosak, amennyiben ez az Egyesület vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti. Zárt ülés elrendeléséről az előzőekben felsorolt indokok alapján a felügyelőbizottság elnöke jogosult dönteni. A felügyelőbizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének szavazata dönt. A felügyelőbizottság munkarendjét maga határozza meg, határozatait az érintettekkel a felügyelőbizottság elnöke írásban közli.  

(5) A felügyelőbizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést a felügyelőbizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban, ajánlott levélben elküldött meghívó útján hív össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével. A bizottsági ülések nyilvánosak, a nyilvánosság törvényben meghatározott esetekben korlátozható. Zárt ülés elrendeléséről az előzőekben felsorolt indokok alapján a felügyelőbizottság elnöke jogosult dönteni. A felügyelőbizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének szavazata dönt. A felügyelőbizottság munkarendjét maga határozza meg, határozatait az érintettekkel a felügyelőbizottság elnöke írásban közli. A felügyelőbizottság csak valamennyi felügyelőbizottsági tag jelenléte esetén határozatképes.

(6) A felügyelőbizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a Közgyűlést tájékoztatni.

(6) A felügyelőbizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a Közgyűlést tájékoztatni.

(10) Nem lehet a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

(10) Nem lehet a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

:a) az elnökség tagja,

:a) az elnökség tagja vagy az egyesület alkalmazottja;

:b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

:b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

:c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve

:c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve

:b) elvégzi, illetve irányítja az Egyesület tevékenységével kapcsolatos szervezési és adminisztrációs teendőket,

:b) elvégzi, illetve irányítja az Egyesület tevékenységével kapcsolatos szervezési és adminisztrációs teendőket,

:c) az elnökség határozata alapján önállóan jogosult az Egyesület nevében és képviseletében harmadik személlyel szerződést kötni,

:c) az elnökség határozata alapján önállóan jogosult az Egyesület nevében és képviseletében harmadik személlyel szerződést kötni,

:d) az elnök akadályoztatása esetén vezeti a közgyűlést és/vagy az elnökség ülését,

:d) az elnök akadályoztatása esetén összehívja a közgyűlést és/vagy az elnökség ülését,

:e) tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról,

:e) tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról,

:f) előkészíti a közgyűlés és az elnökség üléseit, biztosítja működését,  

:f) előkészíti a közgyűlés és az elnökség üléseit, biztosítja működését,  

(7) '''Az Egyesület képviselete'''

(7) '''Az Egyesület képviselete'''

:a) Az Egyesület képviseletére az elnök és az ügyvezető alelnök bármelyike jogosult, a b) pontban foglalt kivétellel.

:a) Az Egyesület képviseletére az elnök és az ügyvezető alelnök önállóan jogosult.

:b) Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogot az elnök, az ügyvezető alelnök és a gazdasági alelnök közül bármelyik kettő együttesen jogosult gyakorolni.

:b) Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogot az elnök és az ügyvezető alelnök önállóan, a gazdasági alelnök egy másik elnökségi taggal együttesen jogosult gyakorolni.

==== 12. § A vezető tisztségviselők visszahívása ====

==== 12. § A vezető tisztségviselők visszahívása ====

=== V. Az Egyesület megszűnése ===

=== V. Az Egyesület megszűnése ===

==== 15. § ====

==== 15. § ====

(1) Az Egyesület megszűnik, ha a közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel való egyesülését kimondja.

(1) Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a

:a) közgyűlés a feloszlását kimondja;

:d) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

(2) Megszűnik továbbá az Egyesület, amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.

(2) Az egyesület jogutóddal szűnik meg (egyesülés, szétválás), ha a közgyűlés erről a 2011. évi CLXXV. tv. II/A fejezetében írtak szerint határoz.  

(3) Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon Egyesület céljainak megfelelő felhasználásáról a közgyűlés dönt.  

(3) Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon Egyesület céljainak megfelelő felhasználásáról a közgyűlés dönt.

(4) A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

(4) A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

==== 17. § ====

==== 17. § ====

(1) A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. (Civil) törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(1) A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. (Civil) törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Kelt: Budapest, 2014. május 24.

Kelt: Budapest, 2014. november 29.