Módosítások

=== II. Az egyesületi tagságra vonatkozó rendelkezések ===

=== II. Az egyesületi tagságra vonatkozó rendelkezések ===

==== 4. § Az Egyesület tagjai ====

==== 4. § Az Egyesület tagjai ====

(1) Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes személyek, akik az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Az Egyesületnek csak rendes tagja lehet.

(1) Az Egyesület tagja lehet – állampolgárságra való tekintet nélkül – bármely természetes személy, valamint jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli olyan oktatási, kutatási, közgyűjteményi intézmény, közhasznú társaság, alapítvány, egyesület, köztestület és más olyan szervezet, amely elsődleges célként nem gazdálkodási tevékenységet folytat (továbbiakban szervezeti tag), ha csatlakozási szándékát, együttműködési készségét saját maga, vagy az erre jogosult képviselője útján kinyilvánította, az alapszabályt a benne foglalt célokkal együtt elfogadja, és tagfelvételi kérelmét az elnökség jóváhagyja. Az Egyesületnek csak rendes tagja lehet.

(2) Az Egyesületbe felvételt nyerhet – állampolgárságra való tekintet nélkül – az a természetes személy, aki az alapszabályt a benne foglalt célokkal együtt elfogadja, és tagfelvételi kérelmét az elnökség jóváhagyja. A felvételi kérelmet írásban (személyesen, postai úton, elektronikus üzenetben, vagy az erre rendszeresített elektronikus tagfelvételi űrlapon), az Egyesület elnökségéhez kell benyújtani. A jelöltnek a felvételi kérelemben nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy az Egyesület alapszabályát ismeri és elfogadja, és hogy a tagsági kötelezettségek teljesítését vállalja.

(2) A tagfelvételi kérelmet írásban (személyesen, postai úton, elektronikus üzenetben, vagy az erre rendszeresített elektronikus tagfelvételi űrlapon), az Egyesület elnökségéhez kell benyújtani. A jelöltnek a felvételi kérelemben nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy az Egyesület alapszabályát ismeri és elfogadja, és hogy a tagsági kötelezettségek teljesítését vállalja.

(3) A tag felvételére vonatkozó döntés az elnökség hatáskörébe tartozik, az elnökség a jelölt kérelme alapján határozattal dönt. A tagsági jogviszony a kérelem elnökség által történő elfogadásával, az elfogadás időpontjában jön létre.

(3) A tag felvételére vonatkozó döntés az elnökség hatáskörébe tartozik, az elnökség a jelölt kérelme alapján határozattal dönt. A tagsági jogviszony a kérelem elnökség által történő elfogadásával, az elfogadás időpontjában jön létre.

:a) a tag kilépésével;  

:a) a tag kilépésével;  

:b) a tag kizárásával;

:b) a tag kizárásával;

:c) a tag halálával;

:c) a tag halálával vagy szervezeti tag esetén annak jogutód nélküli megszűnésével;

:d) az Egyesület megszűnésével.

:d) az Egyesület megszűnésével.

==== 5. § Tagsági jogok és kötelezettségek ====

==== 5. § Tagsági jogok és kötelezettségek ====

(1) Az Egyesület valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. A tagok jogaikat csak személyesen gyakorolhatják.

(1) Az Egyesület valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. A természetes személy tagok jogaikat csak személyesen, míg a szervezeti tagok képviselőjük útján gyakorolhatják.

(2) Az Egyesület tagja jogosult:

(2) Az Egyesület tagja jogosult:

(4) Az Egyesület vagy annak valamely szervének tagjai az Egyesület közgyűlésének, elnökségének és felügyelőbizottságának ülésén tagságukból eredő jogaikat személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével (pl. online videohívás) is gyakorolhatják, feltéve, hogy a szavazati joggal rendelkezők azonosítása, valamint közöttük a kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítható. Olyan kérdésben, amelyről az alapszabály szerint titkos szavazást kell tartani, elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével csak abban az esetben hozható határozat, amennyiben annak során a szavazás titkossága is biztosítható. Olyan személyek részére, akik nem tagjai az Egyesületnek vagy annak valamely szervének, az Egyesület az ülés meghirdetett helyszínén biztosít lehetőséget a személyes részvételre. Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha az ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet – ha az alapszabály vagy jogszabály máshogy nem rendeli – az ülés levezető elnöke aláírásával hitelesít.

(4) Az Egyesület vagy annak valamely szervének tagjai az Egyesület közgyűlésének, elnökségének és felügyelőbizottságának ülésén tagságukból eredő jogaikat személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével (pl. online videohívás) is gyakorolhatják, feltéve, hogy a szavazati joggal rendelkezők azonosítása, valamint közöttük a kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítható. Olyan kérdésben, amelyről az alapszabály szerint titkos szavazást kell tartani, elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével csak abban az esetben hozható határozat, amennyiben annak során a szavazás titkossága is biztosítható. Olyan személyek részére, akik nem tagjai az Egyesületnek vagy annak valamely szervének, az Egyesület az ülés meghirdetett helyszínén biztosít lehetőséget a személyes részvételre. Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha az ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet – ha az alapszabály vagy jogszabály máshogy nem rendeli – az ülés levezető elnöke aláírásával hitelesít.

(5) Az Egyesület szerveinek üléseivel kapcsolatban azok tagjai szabadon dönthetnek saját részvételük módjáról. Azok a tagok, akik az ülésen elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével szeretnének részt venni, e szándékukat legalább három nappal az ülés napja előtt be kell jelenteniük az egyesületi szerv elnökének. Az egyesületi szerv elnöke a bejelentés alapján megvizsgálja az egyértelmű azonosítás és a kölcsönös kommunikáció lehetőségét, és az ülés előtt értesíti a tagot, hogy engedélyezi-e az elektronikus hírközlő eszköz használatát. Azokat a tagokat, akik e szándékukról az egyesületi szerv elnökét határidőben nem tájékoztatják, úgy kell tekinteni, mint akik a közgyűlésen személyesen vesznek részt.

(5) Az Egyesület szerveinek üléseivel kapcsolatban azok tagjai szabadon dönthetnek saját részvételük módjáról. Azok a tagok, akik az ülésen elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével szeretnének részt venni, e szándékukat legalább három nappal az ülés napja előtt be kell jelenteniük az egyesületi szerv elnökének. Az egyesületi szerv elnöke a bejelentés alapján megvizsgálja az egyértelmű azonosítás és a kölcsönös kommunikáció lehetőségét, és az ülés előtt értesíti a tagot, hogy engedélyezi-e az elektronikus hírközlő eszköz használatát. Azokat a tagokat, akik e szándékukról az egyesületi szerv elnökét határidőben nem tájékoztatják, úgy kell tekinteni, mint akik az ülésen személyesen vesznek részt.

(6) Azon tag részére, aki az egyesületi szerv ülésén elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt, a jelenléti ívet a jegyzőkönyvvezető készíti el, és azon a tag saját kezű aláírásának nem kell szerepelnie.

(6) Azon tag részére, aki az egyesületi szerv ülésén elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt, a jelenléti ívet a jegyzőkönyvvezető készíti el, és azon a tag saját kezű aláírásának nem kell szerepelnie.

A közgyűlések nyilvánosak, a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető vezeti. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell: a közgyűlés megnyitásának időpontját, a részt vevő tagok számát, a tényt, hogy a közgyűlés határozatképes vagy határozatképtelen, a közgyűlés napirendi pontjait, a közgyűlésen hozott valamennyi határozatot, azok megszavazásának módját és arányát, az elvetett határozatokat, azokról való döntés módját és arányát. A jegyzőkönyvet a két jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásával hitelesíti. A jegyzőkönyv-hitelesítőkön kívül a jegyzőkönyvet aláírja továbbá a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető is.

A közgyűlések nyilvánosak, a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető vezeti. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell: a közgyűlés megnyitásának időpontját, a részt vevő tagok számát, a tényt, hogy a közgyűlés határozatképes vagy határozatképtelen, a közgyűlés napirendi pontjait, a közgyűlésen hozott valamennyi határozatot, azok megszavazásának módját és arányát, az elvetett határozatokat, azokról való döntés módját és arányát. A jegyzőkönyvet a két jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásával hitelesíti. A jegyzőkönyv-hitelesítőkön kívül a jegyzőkönyvet aláírja továbbá a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető is.

(3) A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele (személyesen vagy elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével) jelen van. Határozatképtelenség esetén 30 napon belüli időpontra változatlan napirendi pontokkal új közgyűlést kell kitűzni. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, és erre a tagok figyelmét az értesítésben előre fel kell hívni. A közgyűlésen az elnök, vagy akadályoztatása esetén az ügyvezető alelnök elnököl (levezető elnök).

(3) A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele (személyesen vagy elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével) jelen van. Határozatképtelenség esetén 15 napon belüli időpontra változatlan napirendi pontokkal új közgyűlést kell kitűzni. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, és erre a tagok figyelmét az értesítésben előre fel kell hívni. A közgyűlésen az elnök, vagy akadályoztatása esetén az ügyvezető alelnök elnököl (levezető elnök).

(4) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

(4) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

:f) az elnök és más vezető tisztségviselők megválasztása;

:f) az elnök és más vezető tisztségviselők megválasztása;

:g) az elnök és más vezető tisztségviselők visszahívása;

:g) az elnök és más vezető tisztségviselők visszahívása;

:h) a Egyesület feloszlásának, vagy más egyesülettel történő egyesülésének kimondása;

:h) az Egyesület más egyesülettel történő egyesülésének vagy szétválásának kimondása;

:i) az elnökség ajánlása alapján döntéshozatal más szervezetekbe való belépésről;

:i) az Egyesület feloszlásának kimondása;

:j) a tisztségviselők díjazásának és költségtérítésének megállapítása;

:j) az elnökség ajánlása alapján döntéshozatal más szervezetekbe való belépésről;

:k) mindaz, amit jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

:k) a tisztségviselők díjazásának és költségtérítésének megállapítása;

:l) az egyesület céljának módosítása;

:m) mindaz, amit jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

(5) A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, kézfeltartás útján hozza, de a vezető tisztségviselők választása titkos szavazással, szavazólapon történik. Titkos szavazást rendelhet el a közgyűlés a levezető elnök, vagy a részt vevő tagok egyharmadának kezdeményezésére. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Titkos szavazáskor a közgyűlés határozata alapján a szavazás egy alkalommal megismételhető, ismételt szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

(5) A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, kézfeltartás útján hozza, de a vezető tisztségviselők választása titkos szavazással, szavazólapon történik. Titkos szavazást rendelhet el a közgyűlés a levezető elnök, vagy a részt vevő tagok egyharmadának kezdeményezésére. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Titkos szavazáskor a közgyűlés határozata alapján a szavazás egy alkalommal megismételhető, ismételt szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

(6) A Közgyűlés határozatait a részt vevő tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve az a), c), d), f), g) és h) pontot. Az  c), d), g) pont esetén a részt vevő tagok legalább kétharmadának támogató szavazata szükséges. Az a) pont esetén a részt vevő tagok háromnegyedes szótöbbséggel, a h) pont esetén pedig a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Tagkizárásra vonatkozó döntéskor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.

(6) A Közgyűlés határozatait a részt vevő tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve az a), c), d), f), g), h), i) és l) pontot. A c), d), g) pont esetén a részt vevő tagok legalább kétharmadának támogató szavazata szükséges. Az a) és h) pont esetén a részt vevő tagok háromnegyedes szótöbbséggel, az i) és az l) pont esetén pedig a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Tagkizárásra vonatkozó döntéskor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.

(7) Az elnök és más vezető tisztségviselők megválasztásához a részt vevő tagok több mint 50%-ának támogató szavazata szükséges. Amennyiben egyetlen jelölt sem éri el a szükséges szavazatszámot, újabb fordulót kell tartani, melyben csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt. Ha a szavazás így is sikertelen lesz, a kérdés eldöntésére 30 napon belüli időpontra új közgyűlést kell összehívni. Tisztségviselők választására és visszahívására vonatkozó döntésnél a választott, illetve visszahívott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.

(7) Az elnök és más vezető tisztségviselők megválasztásához a részt vevő tagok több mint 50%-ának támogató szavazata szükséges. Amennyiben egyetlen jelölt sem éri el a szükséges szavazatszámot, újabb fordulót kell tartani, melyben csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt. Ha a szavazás így is sikertelen lesz, a kérdés eldöntésére 30 napon belüli időpontra új közgyűlést kell összehívni. Tisztségviselők választására és visszahívására vonatkozó döntésnél a választott, illetve visszahívott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.

Kelt: Budapest, 2022. december 3.

Kelt: Budapest, 2025. január 18.