Módosítások

(3) Ha az alapszabály vagy jogszabály írásbeli értesítést vagy nyilatkozatot kíván meg az Egyesülettől, annak szervétől vagy tisztségviselőjétől, azt – amennyiben az alapszabály vagy jogszabály másként nem rendeli – a tagnyilvántartás szerinti értesítési címre küldött ajánlott postai küldeménnyel vagy a tagnyilvántartás szerinti e-mail-címre küldött elektronikus levéllel kell közölni. Ha az alapszabály vagy jogszabály írásbeli értesítést vagy nyilatkozatot kíván meg az Egyesület, annak szerve vagy tisztségviselője részére, azt – amennyiben az alapszabály vagy jogszabály másként nem rendeli – az Egyesület honlapján feltüntetett értesítési címre küldött ajánlott postai küldeménnyel vagy az Egyesület honlapján feltüntetett e-mail-címre küldött elektronikus levéllel kell közölni. A postai küldeményként megküldött nyilatkozatot vagy értesítést a ''Ptk.'' 3:91. § (4) bekezdése szerinti időpontban, míg az elektronikus levelet a címzett elektronikus üzenetben történő visszaigazolásának kézhezvételekor, ennek hiányában az elküldéstől számított harmadik napon közöltnek kell tekinteni.

(3) Ha az alapszabály vagy jogszabály írásbeli értesítést vagy nyilatkozatot kíván meg az Egyesülettől, annak szervétől vagy tisztségviselőjétől, azt – amennyiben az alapszabály vagy jogszabály másként nem rendeli – a tagnyilvántartás szerinti értesítési címre küldött ajánlott postai küldeménnyel vagy a tagnyilvántartás szerinti e-mail-címre küldött elektronikus levéllel kell közölni. Ha az alapszabály vagy jogszabály írásbeli értesítést vagy nyilatkozatot kíván meg az Egyesület, annak szerve vagy tisztségviselője részére, azt – amennyiben az alapszabály vagy jogszabály másként nem rendeli – az Egyesület honlapján feltüntetett értesítési címre küldött ajánlott postai küldeménnyel vagy az Egyesület honlapján feltüntetett e-mail-címre küldött elektronikus levéllel kell közölni. A postai küldeményként megküldött nyilatkozatot vagy értesítést a ''Ptk.'' 3:91. § (4) bekezdése szerinti időpontban, míg az elektronikus levelet a címzett elektronikus üzenetben történő visszaigazolásának kézhezvételekor, ennek hiányában az elküldéstől számított harmadik napon közöltnek kell tekinteni.

(4) Az Egyesület vagy annak valamely szervének tagjai az Egyesület közgyűlésének, elnökségének és felügyelőbizottságának ülésén tagságukból eredő jogaikat személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével (pl. online videohívás) is gyakorolhatják, feltéve, hogy a szavazati joggal rendelkezők azonosítása, valamint közöttük a kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítható. Olyan kérdésben, amelyről az alapszabály szerint titkos szavazást kell tartani, elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével csak abban az esetben hozható határozat, amennyiben annak során a szavazás titkossága is biztosítható. Olyan személyek részére, akik nem tagjai az Egyesületnek vagy annak valamely szervének, az Egyesület az ülés meghirdetett helyszínén biztosít lehetőséget a személyes részvételre. Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha az ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet – ha az alapszabály vagy jogszabály máshogy nem rendeli – az ülés levezető elnöke aláírásával hitelesít.

(4) Az Egyesület vagy annak valamely szervének ülése személyes részvétel útján, elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével (pl. online videohívás) vagy hibrid formában (személyes részvétel útján és elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével) is megtartható. Az ülés típusát és a részvétel feltételeit annak meghívója egyértelműen tartalmaznia kell.  

(5) Az Egyesület szerveinek üléseivel kapcsolatban azok tagjai szabadon dönthetnek saját részvételük módjáról. Azok a tagok, akik az ülésen elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével szeretnének részt venni, e szándékukat legalább három nappal az ülés napja előtt be kell jelenteniük az egyesületi szerv elnökének. Az egyesületi szerv elnöke a bejelentés alapján megvizsgálja az egyértelmű azonosítás és a kölcsönös kommunikáció lehetőségét, és az ülés előtt értesíti a tagot, hogy engedélyezi-e az elektronikus hírközlő eszköz használatát. Azokat a tagokat, akik e szándékukról az egyesületi szerv elnökét határidőben nem tájékoztatják, úgy kell tekinteni, mint akik az ülésen személyesen vesznek részt.

(5) Az elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével vagy hibrid formában tartott ülés feltétele olyan képet és hangot egyidejűleg közvetítő elektronikus hírközlő eszköz alkalmazása, amelynél a szavazati joggal rendelkezők azonosítása, valamint közöttük a kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítható. Olyan kérdésben, amelyről az alapszabály szerint titkos szavazást kell tartani, elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével csak abban az esetben hozható határozat, amennyiben annak során a szavazás titkossága biztosítható; ettől eltérni csak az ülésen részt vevő tagok egyhangú határozata esetén lehetséges.

(6) Azon tag részére, aki az egyesületi szerv ülésén elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt, a jelenléti ívet a jegyzőkönyvvezető készíti el, és azon a tag saját kezű aláírásának nem kell szerepelnie.

(6) Az elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével tartott ülés esetén a nyilvánosság az egyesület weboldalán a meghívó kiküldésével egyidejűleg közzétett linken való csatlakozás bárki számára való lehetővé tételével biztosított.

 

 

(8) Azon tag részére, aki, illetve amelynek képviselője az egyesületi szerv ülésén elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt, a jelenléti ívet a jegyzőkönyvvezető készíti el, és azon a tag saját kezű aláírásának nem kell szerepelnie.

==== 8. § A közgyűlés ====

==== 8. § A közgyűlés ====

(1) Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, mely a tagok összessége. A gyűlésen minden tagot egy szavazat illet meg. A közgyűlést legalább évente egy alkalommal össze kell hívni. Az elnökség határozata alapján a közgyűlés máskor is összehívható. A közgyűlést össze kell hívni, ha azt a tagok legalább egyharmada az összehívás okának és céljának megjelölésével írásban kéri, valamint ha a bíróság elrendeli.

(1) Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, mely a tagok összessége. A gyűlésen minden tagot egy szavazat illet meg. A közgyűlést legalább évente egy alkalommal össze kell hívni. Az elnökség határozata alapján a közgyűlés máskor is összehívható. A közgyűlést össze kell hívni, ha azt a tagok legalább egyharmada az összehívás okának és céljának megjelölésével írásban kéri, valamint ha a bíróság elrendeli.

(2) A közgyűlést az elnök vagy akadályoztatása esetén az ügyvezető alelnök írásban hívja össze. A tagoknak az ülésről a tervezett időpont előtt legalább 15 nappal értesítést kell küldeni, és abban a helyet, az időpontot, a napirendet, továbbá a határozatképtelenség esetén megtartandó új közgyűlés helyét és dátumát is meg kell jelölni.

(2) A közgyűlést az elnök vagy akadályoztatása esetén az ügyvezető alelnök írásban hívja össze. A tagoknak az ülésről a tervezett időpont előtt legalább 15 nappal értesítést kell küldeni, és abban a helyet, az időpontot, a napirendet, továbbá a határozatképtelenség esetén megtartandó új közgyűlés helyét és időpontját is meg kell jelölni.

A tagok a meghívó kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban kezdeményezhetik, hogy az elnökség a közgyűlés napirendi pontjait egészítse ki, módosítsa az indokolt javaslatuk szerinti napirendi pont(okk)al. A napirend-kiegészítés jóváhagyásáról az elnökség soron kívül (3 napon belül) dönt. A kérelem elutasítása vagy a döntés elmaradása esetén a napirend kiegészítéséről a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően, külön nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

A tagok a meghívó kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban kezdeményezhetik, hogy az elnökség a közgyűlés napirendi pontjait egészítse ki, módosítsa az indokolt javaslatuk szerinti napirendi pont(okk)al. A napirend-kiegészítés jóváhagyásáról az elnökség soron kívül (3 napon belül) dönt. A kérelem elutasítása vagy a döntés elmaradása esetén a napirend kiegészítéséről a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően, külön nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

A közgyűlések nyilvánosak, a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető vezeti. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell: a közgyűlés megnyitásának időpontját, a részt vevő tagok számát, a tényt, hogy a közgyűlés határozatképes vagy határozatképtelen, a közgyűlés napirendi pontjait, a közgyűlésen hozott valamennyi határozatot, azok megszavazásának módját és arányát, az elvetett határozatokat, azokról való döntés módját és arányát. A jegyzőkönyvet a két jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásával hitelesíti. A jegyzőkönyv-hitelesítőkön kívül a jegyzőkönyvet aláírja továbbá a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető is.

A közgyűlések nyilvánosak, a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető vezeti. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell: a közgyűlés megnyitásának időpontját, a részt vevő tagok számát, a tényt, hogy a közgyűlés határozatképes vagy határozatképtelen, a közgyűlés napirendi pontjait, a közgyűlésen hozott valamennyi határozatot, azok megszavazásának módját és arányát, az elvetett határozatokat, azokról való döntés módját és arányát. A jegyzőkönyvet a két jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásával hitelesíti. A jegyzőkönyv-hitelesítőkön kívül a jegyzőkönyvet aláírja továbbá a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető is.

(3) A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele (személyesen vagy elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével) jelen van. Határozatképtelenség esetén 15 napon belüli időpontra változatlan napirendi pontokkal új közgyűlést kell kitűzni. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, és erre a tagok figyelmét az értesítésben előre fel kell hívni. A közgyűlésen az elnök, vagy akadályoztatása esetén az ügyvezető alelnök elnököl (levezető elnök).

(3) A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele (személyesen vagy elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével) jelen van. Határozatképtelenség esetén 15 napon belüli időpontra változatlan napirendi pontokkal új közgyűlést kell kitűzni. A megismételt közgyűlés változatlan napirendi pontokkal ugyanazon napon, későbbi időpontban is megtartható oly módon, hogy az a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben erre a közgyűlési meghívó felhívta a tagok figyelmét. A közgyűlésen az elnök, vagy akadályoztatása esetén az ügyvezető alelnök elnököl (levezető elnök).

(4) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

(4) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

Kelt: Budapest, 2025. január 18.

Kelt: Budapest, 2026. január 31.